Egyetemi tanulmányok vagy egyetemi előkészítő, közgazdaságtudomány vagy matematika, orvostudomány vagy számítástechnika: az „S” típusú érettségi számos szakterülethez nyitja meg az utat, melyek nem feltétlenül korlátozódnak a tudományos pályára.

 

Az „S” típusú érettségivel rendelkező diákok 55%-a egyetemen folytatja a tanulmányait (a műszaki tudományokon kívül). Nem meglepő módon, sikeresek a legtöbb egyetemi szakon, ők teszik ki a hallgatók nagyrészét a természettudományos, egészségügyi (például: kémai, biológia, biokémia, gyógyszerészet) szakokon, valamint a tudományos és műszaki szakokon (például matematika, alkalmazott matematika illetve számítástechnika specializációk). Két-három év egyetemi tanulmányokat követően, lehetőségük van specializált BA szakképzésben részt venni, vagy felvételizni a mérnöki képzést nyújtó akadémiákra.

Egyéb továbbtanulási lehetőségek: közgazdaságtudomány és vezetőképzés, melyekben a matematika kiemelt szerepet játszik, azok a szakterületek, melyekből az „S” típusú érettségivel rendelkező diákok kitűnően vizsgáznak, csakúgy mint a jogtudomány területén.

Az érettségizők harmada orvostudományt, illetve gyógyszerészetet tanul az egyetem első évében, melyet egy rendkívül szigorú felvételi vizsga követ: 2008-ban 16,4%-nak sikerült ez a vizsga, ezeknek a diákoknak a 99%-a „S” típusú érettségit tett korábban. Azok a hallgatók, akiknek nem sikerül ez a vizsga, megpróbálhatnak az egészségügyi és gyógyászati (ápoló, logopédus, gyógytornász) iskolákban továbbtanulni.

 

Az akadémiák előkészítő osztályaiba az S típusú érettségivel rendelkező diákok 20 %-a jelentkezik.

A tudományos előkészítő osztályok 2 évig tartanak és a mérnöki akadémiák felvételi vizsgájára készítenek fel. Ötféle képzést kínálnak: az MP a leggyakoribb, itt van a legtöbb matematika és ez a legalaposabb. A PC-t azoknak ajánlják, akik szeretik a fizikát, a kémiát és az elméleti tárgyakat. A PSI-t a második évben lehet választani és a fizikára, illetve a gyakorlati tárgyakra helyezi a hangsúlyt. A PT a legegyértelműbb, az ipari tudományokra vonatkozik. Végül a BCPST, mely a legösszetettebb, több vizsgára, mint például az agrármérnök, a geológus és az állatorvosi iskolákra készít fel.

Még ha az előkészítő osztályok 2-3 év kemény munkát igényelnek is, akkor is megéri, mivel a mérnöki iskolákba a férőhelyek száma nagyjából megegyezik az előkészítők létszámával.

Az S típusú érettségivel a diákok bejuthatnak a kereskedelmi előkészítőkbe, amelyek olyan nagyhírű iskolák felvételijére készítenek fel, mint a HEC, az ESSEC vagy az ESCP-EAP.

 

Körülbelül 80 mérnöki iskola közvetlenül az érettségi után kínál 5 éves képzést. A felvételi a dossziék alapján, esetenként tesztek alapján történik. Néhány népszerűbb iskola, mint például az INSA (alkalmazott tudományok nemzeti intézete) elvárja a legalább „jó” szintű érettségit. Az „S” érettségivel jó eséllyel lehet jelentkezni a 9 politológiai intézet egyikébe (IEP) vagy a kereskedelmi iskolákba.

 

A DUT (műszaki egyetemi diploma) és a BTS (felsőfokú műszaki bizonyítvány) elsősorban a műszaki beállítottságúaknak javasolt. De az „S” típusú érettségit letett diákok is sikeresek az informatikai, telekommunikációs, fizikai, biomérnöki, kémikus és mérnöki szakokon. A DUT után a tanulmányok folytatása majdhogynem kötelező az LMD-vel. Folytathatják egy egyéves képzéssel (licence pro), vagy egy több évessel is egyetemen vagy akadémián. Léteznek még az ATS-nek nevezett előkészítők, amelyek a DUT és a BTS után nagyjából 30 mérnöki iskola felvételijére készítenek fel.